Alapszabály
Alulírott tagok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései alapján mintaokirat alkalmazásával a következő tartalommal fogadják el az alábbi egyesület
a) alapszabályát.
b) változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát.
I. Az egyesület neve, székhelye, alapító tagjai
1.1. Az egyesület neve: GazdaRÉT Közösségi Kert Egyesület
1.2. Az egyesület rövidített neve: GazdaRÉT Egyesület
2. Az egyesület székhelye:
irányítószám: 1117, Budapest, Karinthy Frigyes út 17. 2/13.
3. Az egyesület alapító tagjainak nevét, lakóhelyét (székhelyét), aláírását tartalmazó tagjegyzék az alapszabály nem nyilvános részeként elkülönítetten kezelt mellékletét képezi.
4. Az egyesület honlapjának címe:–
II. Az egyesület célja, tevékenysége
1. Az egyesület célja:
A városi kertgazdálkodás és kisparcellás mezőgazdaság népszerűsítése, kertészeti hagyományok ápolása egy közösségi kert létesítésével és működtetésével az egykor hatalmas gyümölcsösöknek otthont adó Gazdagréten. A környéken lakók bevonásával szeretnénk erősíteni a helyi közösségi összefogást, bevonni a környéken élőket Gazdagrét fejlesztésébe, hozzájárulni a lakókörnyezet környezeti állapotának javításához és védelméhez. A célok közé tartozik az önellátás és az öngondoskodás kultúrájának megerősítése, a környezet- és egészségtudatos életmódra nevelés ezzel a speciális szabadidős tevékenységgel, amellyel bővülnek Gazdagrét rekreációs lehetőségei is. Szintén szerepel az elképzelések között a kapcsolatteremtés és az együttműködés hasonló célú szervezetekkel és magánszemélyekkel.
2. Az egyesület tevékenysége:
Civil kezdeményezésként az egyesült közösségi kertet hoz létre és tart fenn Budapest XI. kerületében, azon belül Gazdagréten, amelynek területét régen hatalmas gyümölcsös foglalta el. Ezzel hozzájárul újfajta zöldfelületek létesüléséhez, gazdagítva a kerület, különösen a lakótelep zöldfelületeit. A közösségi kertekkel egyfelől bővül a közterületen való kikapcsolódási, szórakozási, szabadidő-eltöltési lehetőségek köre, másfelől javult a települési környezet minősége és ezáltal a lakosság életminősége is.
A közösségi kertek népszerűsítésén keresztül az egyesület az önellátó kertészeti célú használatot szeretné ösztönözni az alulhasznosított köz- és magánterületeken. Ehhez előadások és szabadtéri programokat szervez, továbbá helyi és külső szervezésű rendezvényeken is megjelenik, a saját környezetük aktív alakítására buzdítva a kerületben és a fővárosba élőket, aminek része az intenzív kapcsolattartás is a XI. kerületi önkormányzattal.
Mivel a közösségi kertek népszerűsítése magában foglalja olyan környezetvédelmi témák felkarolását, mint például az ökológiai gazdálkodás vagy a komposztálás, az egyesület részt akar venni a helyi lakosok környezettudatos szemléletformálásában, ezáltal a helyi környezetvédelemben.
III. Az egyesület működésének időtartama
1. Az egyesület működésének időtartama:
a) határozatlan.
IV. Vagyoni hozzájárulás
1. Az egyesület tagja az egyesület alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben az egyesület részére pénzbeli vagyoni hozzájárulást
a) nem teljesít.
b) köteles teljesíteni.
2. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke, rendelkezésre bocsátásának módja, ideje
2.1. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás minden tag részéről ..................................... Ft, azaz ........................................................................................... forint.
2.2. Amennyiben az egyesület pénzforgalmi számlával rendelkezik, a pénzbeli vagyoni hozzájárulás az egyesület házipénztárába történő befizetésen kívül az egyesület pénzforgalmi számlájára történő befizetéssel is teljesíthető.
2.3. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának ideje alapítás esetén: az egyesület nyilvántartásba vételétől számított 8 napon belül egy összegben.
2.4. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának ideje alapítást követően, újonnan belépő tag tagsági jogviszonya keletkezése esetén: a tagsági jogviszony keletkezésétől számított 8 napon belül egy összegben.
3. Az egyesület rendelkezésére bocsátott vagyon (induló tőke) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket a közgyűlés (alakuló közgyűlés) állapítja meg.
V. Tagdíj
1. Az egyesület tagjai tagdíj fizetésére
a) kötelesek.
b) nem kötelesek.
2. A tagdíj összege, esedékessége, megfizetésének módja
2.1. A tagdíj összegének, esedékességének, tagdíjfizetés módjának meghatározása a közgyűlés (alakuló közgyűlés) hatásköre.
2.2. Az egyesület alapításakor a tagok a tagdíjat a nyilvántartásba vételt követően kötelesek megfizetni.
2.3. Az egyesület alapítását követően újonnan belépő tag a tagdíjnak a tagsági jogviszonya keletkezésének időpontjától számított időarányos részét köteles megfizetni.
VI. A tagság
1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely
1.1. nyilatkozik a belépési szándékáról (belépési kérelem),
1.2. elfogadja az egyesület célját (céljait),
1.3. az alapszabályban foglalt rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek elfogadja,
1.4. amennyiben az alapszabály a tagsági jogviszony keletkezését a VI. 1.1., 1.2., 1.3. pontban foglaltakon túlmenően feltétel(ek)hez köti, a feltétel(ek)nek megfelel.
2. Az alapszabály a tagsági jogviszony keletkezését a VI. 1.1., 1.2., 1.3. pontban foglaltakon túlmenően
a) feltétel(ek)hez nem köti.
b) feltétel(ek)hez köti.
3. Az alapszabály a tagsági jogviszony keletkezését a VI. 1.1., 1.2., 1.3. pontban foglaltakon túlmenően az alábbi feltétel(ek)hez köti:
Az új tag belépési kérését a meglévő tagok legalább 50%-ának plusz egy szavazatnak támogatnia kell.
VII. A tagsági jogviszony keletkezése
1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik.
2. Az egyesület alapítását követően a tagsági jogviszony a belépési kérelem közgyűlés általi elfogadásával keletkezik.
3. A belépési kérelmet az egyesülethez kell benyújtani. A közgyűlés legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével határoz a tagfelvételről.
4. A közgyűlés tagfelvétel tárgyában hozott határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező részére.
5. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a tagfelvételi kérelmet előterjesztő részéről jogorvoslatnak nincs helye.
VIII. A tagsági jogviszony megszűnése
1. A tagsági jogviszony
a) a Ptk.-ban meghatározott eseteken túl megszűnik a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása esetén.
b) a Ptk.-ban meghatározott eseteken túl megszűnik a tagdíj megfizetésének elmulasztása esetén.
c) a Ptk.-ban meghatározott esetekben szűnik meg.
2. Ha a tag az alapszabályban vállalt vagyoni hozzájárulását az előírt időpontig nem szolgáltatja, az ügyvezetés harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével írásban, a tag részére igazolható módon küldött figyelmeztetésben felszólítja a tagot a teljesítésre.
A harmincnapos határidő eredménytelen elteltével a vagyoni hozzájárulását nem teljesítő tag tagsági jogviszonya a határidő lejáratát követő nappal megszűnik. A tagsági jogviszony megszűnését az ügyvezetésnek a volt taggal igazolható módon közölnie kell. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztásával az egyesületnek okozott kárért a volt tag a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.
3. Amennyiben a tag tagdíj fizetésére köteles és tagdíjfizetési kötelezettségének az előírt időpontig nem tesz eleget, az ügyvezetés harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével írásban, a tag részére igazolható módon küldött figyelmeztetésben felszólítja a tagot a tagdíj megfizetésére.
A harmincnapos határidő eredménytelen elteltével a tagdíjfizetési kötelezettségét nem teljesítő tag tagsági jogviszonya a határidő lejáratát követő nappal megszűnik. A tagsági jogviszony megszűnését az ügyvezetésnek a volt taggal igazolható módon közölnie kell.
IX. A tagok jogaival összefüggő egyes rendelkezések
1. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát
a) meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja.
b) kizárólag személyesen gyakorolhatja.
2. Amennyiben a tag a közgyűlésen szavazati jogát képviselő útján gyakorolja, a képviselő részére adott meghatalmazást legalább teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
X. Az egyesület döntéshozó szerve
1. Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.
2. A közgyűlés az egyesület tagjainak összességéből álló testület. A közgyűlés összehívására, lebonyolítására és döntéshozatalára jelen alapszabályban foglalt kiegészítő szabályok mellett a Ptk. rendelkezései szerint kerül sor.
3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
3.1. az alapszabály módosítása;
3.2. döntés azokban a kérdésekben, amelyeket a Ptk. vagy az alapszabály nem sorol az ügyvezetés hatáskörébe.
4. A közgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyekben döntéseit ülés tartása nélkül is hozhatja.
5. A közgyűlés szükség szerint, de
a) évente legalább egy alkalommal ülésezik.
b) 2 évente legalább egy alkalommal ülésezik.
c) 3 évente legalább egy alkalommal ülésezik.
d) 4 évente legalább egy alkalommal ülésezik.
6. A meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok a napirend kiegészítését kérhetik az ügyvezetéstől a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az ügyvezetés 2 napon belül dönt. Az ügyvezetés a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt 2 nappal írásban, igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az ügyvezetés a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
XI. Az egyesület ügyvezetése, képviselete
1. Az egyesület ügyvezetését
a) az egyesület ügyvezetője
b) az elnökség
látja el.
2.1. A vezető tisztségviselő(k) megbízatása 1 évre szól.
2.2. A vezető tisztségviselők
a) kizárólag az egyesület tagjai közül választhatók.
b) legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.
2.3. A vezető tisztségviselőket a közgyűlés választja. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztség megválasztott személy általi elfogadásával jön létre.
3.1. Az egyesület törvényes képviseletét az ügyvezető látja el.
3.2. Az egyesület törvényes képviseletét
a) az elnökség elnöke
b) mindegyik elnökségi tag
c) az elnökség XI.4.3.2. pontban megjelölt tagja
látja el.
4. Az egyesület vezető tisztségviselői és képviseleti jogosultságuk gyakorlásának módja, terjedelme
4.1. Az egyesület ügyvezetői:
Bertók Anikó, Csák Csongor, Mátyás Melinda
4.3.2. A törvényes képviseleti joggal felruházott elnökségi tag képviseleti joga gyakorlásának módja
4.3.2.1. Az önálló képviseletre jogosult elnökségi tag/tagok:
Bertók Anikó, Csák Csongor, Mátyás Melinda
5. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik:
5.1. az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
5.2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
5.3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
5.4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
5.5. az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
5.6. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
5.7. az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
5.8. részvétel a közgyűlésen, és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
5.9. a tagság nyilvántartása;
5.10. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
5.11. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
5.12. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk.-ban előírt intézkedések megtétele;
5.13. a tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag tagjegyzékből (tagnyilvántartásból) történő törlése;
5.14. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
6. Az elnökség ülésezési rendjére és döntéshozatalára az általa elfogadott ügyrend irányadó.
XII. Felügyelőbizottság
1. Az egyesületnél felügyelőbizottság létrehozására
a) sor kerül.
b) nem kerül sor.
XIII. Záró rendelkezések
1. Jognyilatkozatok megtételének módja
1.1. Az egyesülettel kapcsolatos jognyilatkozatot - ha a Ptk.-ból más nem következik - írásban lehet megtenni, és igazolható módon lehet közölni. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell az egyesület határozatára, valamint jognyilatkozatnak és határozatnak a címzettel való közlésére.
1.2. Az írásbeli nyilatkozat közlése történhet az írásba foglalt nyilatkozat
a) postai úton történő elküldésével.
b) elektronikus levélben történő elküldésével.
c) érintett által vagy képviselője által történő személyes átvételével.
1.3. Igazolható módon történő közlés
1.3.1. Az írásbeli nyilatkozat postai úton történő elküldése esetén igazolható módon történő közlésnek minősül a küldemény ajánlottan vagy tértivevénnyel történő továbbítása. Ha az írásbeli jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
1.3.2. Az írásbeli nyilatkozat elektronikus levélben történő elküldése esetén igazolható módon történő közlésnek minősül az elektronikus levél kézbesítés eredményének visszaigazolása iránti kérelemmel történő továbbítása. Ha az írásbeli jognyilatkozatot elektronikus levél útján küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig az a kézbesítés eredményéről érkező elektronikus visszaigazoláson feltüntetett átvételi időpontban a címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
1.3.3. Az írásbeli nyilatkozatnak az érintett által vagy képviselője által történő személyes átvétele esetén igazolható módon történő közlésnek minősül, ha az érintett személy vagy képviselője a jognyilatkozat másodpéldányán aláírásával és az átvétel időpontjának megjelölésével elismeri az átvétel tényét.
2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alábbi közhasznú szervezetnek kell átadni:
Név: ............................................................................................................................................
Székhely: ....................................................................................................................................
Cégjegyzékszám (nyilvántartási szám): ........................................................................................
3. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.
Kelt: Budapest, 2024. év 04. hó 05. napján